A magnézium – amely a leveles zöldségekben, hüvelyesekben, diófélékben és teljes kiőrlésű gabonafélékben is megtalálható – étrendünk egyik alapvető eleme, amely számos biológiai folyamatban döntő szerepet játszik – állítják a szerzők. Így nem meglepő, hogy a magnéziumszint változása hatással lehet a betegségek állapotára.
Felmérések szerint Európában és az Egyesült Államokban sokan nem érik el a napi magnéziumadagot, valószínűleg a nyugati táplálkozási szokások miatt. A krónikus magnéziumhiányt számos kardiometabolikus betegséggel hozták összefüggésbe.
A szerzők ebben az áttekintésben olyan epidemiológiai adatokat emelnek ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz a növekvő számú bizonyítékhoz, amely a fokozott magnéziumbevitel és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatának csökkenése közötti összefüggésre utal.
A magnéziumbevitel összefügg a cukorbetegség és más szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázati tényezőinek csökkent kockázatával
Sok megfigyeléses vizsgálat kimutatta, hogy a magasabb magnéziumbevitel összefügg a 2-es típusú cukorbetegség (T2D) alacsonyabb kockázatával. Ez dózis-hatás összefüggést mutat, az egyik vizsgálat szerint a T2D kockázata 100 mg/nap magnéziumbevitelenként 8-13%-kal alacsonyabb volt.
A magnéziumpótlás összefüggésbe hozható az inzulinrezisztencia csökkenésével, amely a metabolikus szindrómát alkotó CVD kockázati tényezők csoportjának egyik kiváltó oka. Sőt, a közelmúltban végzett vizsgálatok szerint a magasabb magnéziumbevitel összefügg a metabolikus szindróma alacsonyabb kockázatával.
A bizonyítékok szerint a magas étrendi magnéziumbevitel összefügghet az alacsony vérnyomással, míg a randomizált, kontrollált vizsgálatok szerint a magnéziumpótlás előnyös a lipidprofil javítására a diszlipidémiában szenvedőknél.
Az étrendi magnézium összefügg a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) eseményeinek csökkenésével
A CVD kockázati tényezői mellett úgy tűnik, hogy az étrendi magnézium összefügg magának a szív- és érrendszeri eseményeknek a csökkent kockázatával is – állítják a szerzők.
A világszerte végzett populációs vizsgálatok például dózisfüggő, fordított összefüggést találtak a magnéziumbevitel és a stroke előfordulása között.
Az étrendi magnéziumbevitel a jelek szerint védő szerepet játszik a teljes CVD és a CV altípusai miatti halálozás kockázatában is, különösen a nők esetében, bár a szerzők figyelmeztetnek, hogy a metaanalízisek változatossága miatt az eredményeket óvatosan kell értelmezni.
Hogyan éri el a magnézium ezeket a lehetséges előnyöket a szív- és érrendszeri betegségek kockázatára?
A magnéziumbevitel lehetséges védő hatása a CVD-kockázatra a glükóz- és inzulinanyagcsere javításával, valamint a dyslipidaemiára gyakorolt hatásával, továbbá a magas vérnyomás és a gyulladás elleni küzdelemmel érhető el – vélik a szerzők.
Az eredmények arra a következtetésre jutottak, hogy rávilágítanak az elegendő magnéziumban gazdag élelmiszerek fogyasztásának fontosságára a CVD-kockázat csökkentése és más krónikus betegségek megelőzése érdekében. További klinikai kutatásokra van szükség a magnéziumbevitel és a CVD-k és a CVD-halálozás közötti kapcsolat tisztázásához.
Tovább: olvassa el az eredeti cikket.