Nyomás a fejben: 8 fő ok és mi a teendő

A fejben lévő nyomásérzés nagyon gyakori fájdalomtípus, amelyet stresszes helyzetek, rossz testtartás, fogászati problémák okozhatnak, de olyan betegségek jele is lehet, mint a migrén, az arcüreggyulladás, a labyrinthitis vagy akár az agyhártyagyulladás.

Általában a relaxációs tevékenységek, például a meditáció, a jógagyakorlatok és az akupunktúra szokássá tétele, valamint a fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazása enyhítheti a fejben lévő nyomást. Ha azonban a fájdalom állandó és 48 óránál hosszabb ideig tart, ajánlott háziorvoshoz vagy neurológushoz fordulni, hogy felmérje az érzés okait, és jelezze a legmegfelelőbb kezelést.

Nyaknyomás: 8 fő ok és a teendők

1. Migrén

A migrén a nőknél gyakoribb fejfájás egyik típusa, amelyet az agyi véráramlás és az idegrendszeri sejtek aktivitásának megváltozása okoz, és örökletes lehet, ami azt jelenti, hogy azoknál az embereknél is kialakulhat migrén, akiknek közeli rokonai érintettek ebben az állapotban.

A migrén tüneteit bizonyos helyzetek, például stressz, időjárásváltozás vagy koffeintartalmú ételek fogyasztása váltja ki, és egyénenként eltérő lehet; a fejnyomás azonban általában átlagosan 3 órán át tart, és akár 72 óráig is eltarthat, hányingert, hányást, fény- és hangérzékenységet, valamint koncentrációs nehézségeket okozhat.

Mi a teendő: Ha a migrénben jelentkező fejnyomás-érzés állandó vagy 3 nap után rosszabbodik, neurológushoz kell fordulni, hogy jelezze a legmegfelelőbb kezelést, amely általában fájdalomcsillapító gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók, izomlazítók és triptánok, az úgynevezett szumatriptán és zolmitriptán alkalmazásán alapul. Lásd, hogy milyen gyógyszerekkel kezelhető a migrén.

Stressz és szorongás

Az érzelmi stressz és a szorongás fizikai zavarokat okozhat, például nyomásérzetet a fejben. Ez azért következik be, mert ezek az érzések a test izmainak megnyúlását és a kortizol hormon emelkedését okozzák.

A fejnyomás mellett ezek a tényezők kellemetlen érzést, hideg izzadást, légszomjat és megnövekedett pulzusszámot okozhatnak, ezért fontos, hogy lépéseket tegyünk a stressz és a szorongás csökkentésére, például meditatív tevékenységekkel, például jógával és valamilyen aromaterápiával.

Mi a teendő: Ha a stressz és a szorongás nem javul a szokások megváltoztatásával vagy a relaxációs tevékenységekkel, fontos, hogy pszichiáterhez forduljon, mivel ezek az érzések gyakran rontják a személyes életet, zavarják a kapcsolatokat és befolyásolják a munkát, ami speciális gyógyszerek, például anxiolitikumok alkalmazását teszi szükségessé. Lásd néhány stratégia a stressz és a szorongás kezelésére.

Sinusitis

A sinusitis baktériumok, vírusok vagy gombák által okozott gyulladás miatt alakul ki az orrmelléküregek területén, amelyek az orr, az arccsont és a szem körüli csontos üregek. Ez a gyulladás váladék felgyülemlését okozza, ami megnövekedett nyomást eredményez ezeken a területeken; emiatt nyomásérzetet érezhet a fejében.

A fejnyomáson kívül más tünetek is jelentkezhetnek, mint például orrdugulás, zöldes vagy sárgás váladék, köhögés, túlzott fáradtság, égő szemek és láz.

Mi a teendő: Ha ezek a tünetek jelentkeznek, a legjobb, ha fül-orr-gégészhez fordulunk a megfelelő kezelés érdekében, amely gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazásából áll, és amennyiben az arcüreggyulladást baktériumok okozzák, antibiotikum alkalmazása is javasolt lehet. A betegség tüneteinek javításához az is szükséges, hogy napközben sok vizet igyunk, és az orrot sóoldattal mossuk át a felgyülemlett váladék elvezetése érdekében. Tudjon meg többet arról, hogyan kell orrmosást végezni az orr dugulásmentesítéséhez.

Az artériás hipertónia

Az artériás hipertónia, ismertebb nevén a magas vérnyomás egy krónikus betegség, amelyet az artériákban uralkodó nagyon magas vérnyomás jellemez; általában 140 x 90 mmHg (14 x 9) feletti értékek esetén fordul elő. Ha az illető megméri a vérnyomását, és az értékek magasak, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy magas vérnyomásról van szó, ezért a diagnózis biztos megállapítása érdekében folyamatos nyomásellenőrzést kell végezni.

A magas vérnyomás tünetei közé tartozhat a fejben jelentkező nyomás, a nyak hátsó részén jelentkező fájdalom, hányinger, homályos látás és rossz közérzet. Ezeknek a tüneteknek az előfordulása összefügg a dohányzással, a túlzott alkoholfogyasztással, a zsíros és sós ételek fogyasztásával, a testmozgás hiányával és az elhízással.

Mi a teendő: A magas vérnyomás nem gyógyítható, de vannak gyógyszerek az értékek szabályozására; ezeket háziorvosnak vagy kardiológusnak kell felírnia. A gyógyszeres kezelés mellett az életmódbeli szokások megváltoztatására, például kiegyensúlyozott, sószegény étrendre van szükség.

Nézze meg az alábbi videót arról, hogyan csökkentheti a magas vérnyomást:

Labyrinthitis

Labyrinthitis akkor fordul elő, amikor a fül belsejében található labirintusideg vírus vagy baktérium által begyullad, ami nyomást okoz a fejben, csengést, hányingert, szédülést, egyensúlyzavart és vertigót, vagyis azt az érzést, hogy a tárgyak körülöttünk forognak.

Ezt a rendellenességet a fül tájékának sérülése is okozhatja, és kiválthatja bizonyos ételek fogyasztása, illetve hajó- vagy repülőút. Tudjon meg többet a labyrinthitis azonosításáról.

Mi a teendő: Amikor ezek a tünetek jelentkeznek, fontos, hogy fül-orr-gégész szakorvoshoz forduljon, aki vizsgálatokat végez a labyrinthitis diagnózisának megerősítésére. Ha már biztos, hogy labirintusgyulladásról van szó, az orvos gyógyszert írhat fel a labirintusideg gyulladásának csökkentésére és a tünetek enyhítésére. Ezek a gyógyszerek közé tartozhat a dimenhidrinát vagy a meclizin.

Fogászati problémák

Egyes fogászati problémák fejnyomáshoz, csengéshez és fülfájáshoz vezethetnek, mint például a rágási zavarok, a fogzúzás vagy a fogszuvasodásból eredő fogszivárgás. Egyes esetekben ezek a rendellenességek duzzanatot is okoznak a szájban, és az állkapocs mozgatásakor zajokat, például kattogást vagy pattogást. Tudjon meg többet a fogszuvasodás felismeréséről.

Mi a teendő: A tünetek megjelenésekor azonnal fogorvosi ellátást kell igénybe venni, hogy vizsgálatokat végezzenek, ellenőrizzék a fogak állapotát és elemezzék a rágómozgásokat. Ezeknek a fogászati problémáknak a kezelése az okoktól függ, azonban szükség lehet például gyökérkezelésre.

Meningitis

Az agyhártyagyulladás az agyat és a gerincvelőt védő és burkoló membránok fertőzése, amelyet leggyakrabban bakteriális vagy vírusfertőzés okoz. A fertőző agyhártyagyulladás a mikroorganizmusok tüsszentéssel, köhögéssel és közös használati eszközökkel, például evőeszközökkel és fogkefékkel történő terjedésével szerezhető meg. Tudjon meg többet arról, hogyan fertőződik az agyhártyagyulladás.

Az agyhártyagyulladást más betegségek, például lupusz vagy rák, a fejet ért súlyos ütések, sőt bizonyos gyógyszerek használata is okozhatja. Az agyhártyagyulladás fő tünetei a következők lehetnek: nyomás típusú fejfájás; merevség a nyakban, ami megnehezíti az áll közelítését a mellkashoz; láz; vörös foltok elszórtan a testen; és túlzott álmosság.

Mi a teendő: Ha agyhártyagyulladás gyanúja merül fel, azonnal orvoshoz kell fordulni bizonyos vizsgálatok, például MRI és liquorvizsgálat elvégzése céljából, a diagnózis megerősítése és a kezelés mielőbbi megkezdése érdekében, ami általában kórházban történik, közvetlenül intravénásan beadott gyógyszeres kezeléssel.

Rontott testtartás

A rossz testtartás vagy a helytelen testtartás a munka vagy a tanulás ideje alatt a test összehúzódását okozza, és a gerinc ízületeinek és izmainak túlterheléséhez vezethet, ami zavarokat, a fejben nyomásérzetet és hátfájást okoz. A mozgáshiány, a mindig ugyanazon a helyen való tartózkodás és a hosszú ideig tartó ülés káros a szervezetre, és szintén ezeket a tüneteket okozza.

Mi a teendő: a tünetek enyhítése érdekében a testmozgást, például az úszást és a sétát fenn kell tartani, és a fejnyomás és a gerincfájdalom javulását is lehet érezni nyújtási tevékenységekkel.

Nézze meg a testtartás javításának különböző módjait az alábbi videón:

Mikor forduljon orvoshoz

Az orvosi segítséget azonnal fel kell keresni, ha a fejben érzett nyomásérzés mellett olyan tünetek jelentkeznek, mint:

  • Aszimmetrikus arc;
  • Tudatvesztés;
  • Zsibbadás vagy bizsergő érzés a karokban;
  • A test egyik oldalán az érzékelés hiánya;
  • Rángógörcsök.

Ezek a jelek stroke-ot vagy megnövekedett koponyaűri nyomást jelezhetnek, mindkettő sürgős orvosi ellátást igényel, ezért ha ezek a jelek jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni.

Nagyon fontos, hogy azonnal mentőt hívjunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.